Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


SZÉP ÚJ VILÁG CÍMŰ FILMRŐL (1998) SZUBJEKTÍV VÉLEMÉNY

2021.09.26

Aldous Huxley klasszikusát, a Szép új világot két nap alatt olvastam ki, annyira lebilincselő volt (meg azért, mert nyaraltunk és vééégre tudtam olvasni a gyerekek mellett). Ma gondoltam, hogy itt az ideje megnézni a könyv alapján készült filmet. Kár volt. Még egy ilyen csapnivaló és gyáva feldolgozást nem nagyon láttam. Amerikai produkció lévén sokra nem számítottam, de reménykedtem benne, hogy arra nem lesz pofájuk, hogy happy end-et hozzanak ki a végére. És megcsinálták!!

A film redukálódott kb. a szerelem témakörére. Majdhogynem habos-babos sztorit faragtak belőle, ezt legalább jól ismeri a hollywood-i gagyerákokon növekedni kezdett nemzedék (a film ’98-as). A film öncélú testiség és egy kis szabadságért hőzöngés után kinyúlt egy negédes összebújós tengerparti jelenetben, míg a könyv egy disztópikus shakespeare-i drámát tárt elénk.

Nyilván az én egyéni hülyeségem olyan mélységet elvárni egy filmtől, mint egy könyvtől, de azért próbálkozhattak volna.Nade bátorság az adaptációban nem volt. Az erőszak kifulladt két gyilkossági kísérletben. Nem azért hiányoltam ezt, mert annyira erre vágytam, hanem mert a téma megkívánta volna egy bizonyos ponton túl. A kondicionált, lombikból kikerült embereket viszont túl érzelemdúsan ábrázolták, ahhoz képest, hogy ők nem tudtak másként gondolkozni, mint amire kiképezték őket: társadalmi haszon és fogyasztás.

Helmholtzban (a filmből teljesen kihagyták) és Marxban felmerültek kételyek, a másság gondolata és tapasztalata, de ők sem juthattak túl egy határon, mert nemcsak a rendszer, hanem saját maguk korlátjaiba is belebotlottak. Azt megemlíteném, hogy az itt felállított rendszer nem zsarnokságon vagy nyereség-és hatalomvágyon alapult, hanem tényleg jóindulattal hozták létre, megszüntetve a háborúkat, az éhezést és mindennemű szenvedést és ezt kívánták minden eszközzel fenntartani.Lenina egyértelműen csőlátású volt, mantrázta a bemagoltatott kétsorosokat, a filmben meg ő ébredt elsőnek és szinte egyedül öntudatra.

Marx Alfa volt, de külseje alapján lehetett volna Delta is. Azt híresztelték róla, hogy alkohol került a lombikjába. Lenézett volt. Aztán ott van Linda karaktere, aki az öregséget és az emberi esendőséget hivatott megjeleníteni, ami az új világban ismeretlen volt az emberek számára. A Delták csököttek voltak, a Gammák majomszerűek. 

Szerintetek szerepelt csúnya vagy legalább kellemetlen külsejű ember a filmben? Eszem megállt, hogy még ennyit sem mertek bevállalni. Miguel Ferrert mondjuk nem mondanám egy férfiszépségnek, de őt megtették a főgonosznak és persze csak az nem lehet jóképű, aki gonosz. Tipikus Hollywood.Linda sem egy elesett,kövérkés öregasszonyként volt megjelenítve. Na mindegy.

John, a Vadember.

Komolyan majdnem sírtam. A filmben megjelent, mint Walker a texasi kopó, férfias-hányaveti magabiztossággal, kiosztott pár pofont, megmutatta harci sérüléseit és levette az egyetlen nőt a lábáról. Annyira bejáratott klisé. Ehhez képest John a könyvben egy félszeg, gyökereit kereső fiú, aki egy kevert hitvilágban (sámánizmus és kereszténység) próbálja megtalálni a férfivá válás módját.

Szintén kiközösített volt, hiszen nem tartozott a vademberek közé teljesen, ez kapcsolta őket össze Marx-szal. A film szembeállította őket, hiszen mindketten ugyanazt a nőt akarták. Valójában azonban az erkölcsösségük az ellenpont, mert a “Mindenki mindenkié” elv mélyen bele volt plántálva Marxba, így ő a szerelmet igazándiból nem is ismerte.

Nem esett szó még sok aspektusról, a könyv nagyon komplex és sokrétű, de most a filmbeli megjelenítés a fő téma.A várt katarzis tehát elmaradt sajnos. Az írott mű megadta; John küzdelme a szerelemmel, a vágyaival, amiket a maga valójukban szeretett volna megélni, nem egy művi, kiüresedett bábvilágban, végül tragédiához vezetett: tébolyultan megölte a szeretett nőt, majd tettének súlya kötelet hurkolt a nyaka köré és kirúgta a széket alóla.

És a film? Huppsz, a zaklatott John véletlenül leesik a szakadékba, így járt. Lenina terhes lesz, megszökik, Marx meg utána és családként boldogan élnek a tengerparton. (Ha nem utálnám ennyire a csúnya beszédet, azt mondanám wtf?!) Jézusom, így elrontani valami zseniálisat.

Tervezem elolvasni a mű folytatását, kívácsian várom mit hoz ki belőle Huxley.Végül álljon itt egy idézet a könyvből, ami egy picit megmutatja a sava-borsát:”A valódi boldogság mindig igen nyomorúságosnak tűnik a túlkompenzált szenvedéshez képest. És természetesen az állandóság közel sem olyan látványos, mint az állandó változás.

Az elégedettségnek közel sincs olyan vonzereje, mint a sorscsapások elleni ádáz harcnak, az elégedettségben nincs annyi festőiség, mint a kísértés elleni küzdelemben vagy a szenvedély és kétely okozta végzetes vereségben. A boldogság mindig közönséges.”

szep-uj-vilag3.jpgszep-uj-vilag.jpgszep-uj-vilag4.jpg

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.